Meghatározó albumok: 10. nap

Tudom, hogy a deathcore műfajként elég sok negatív véleményt birtokol, de hatásának létjogosultsága a metal közösségben megkérdőjelezhetetlen. A Suicide Silence ma már lehet kissé gyengébb teljesítményt tud nyújtani számunkra, de nálam az első 3 nagylemezük a mai napig előkerül a lejátszómban. Ezek közül is a 2007-es debütálásuk, a The Cleansing breakdown-parádéja az, ami a mai napig arra késztet, hogy egyetértően görbítsem a számat minden súlyos momentumnál úgy, mint amikor először hallottam. Ami miatt még ez a lemez került fel erre a listára, az az a tény, hogy Mitch Lucker miatt kezdtem el komolyabban foglalkozni a különböző hörgési vokális technikákkal.
#suicidesilence #metalhead #guitar #bass #live #livemusic #hungary #music #metal #heavymetal

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 9. nap

Ki ne ismerné a legendás Slayer-t?! Akinek bármi köze van a rock/metal zenéhez, annak feltétlenül ismernie kell a Big Four szerintem legnagyobb zenekarát. A '80-as évek egyik legmeghatározóbb zenekara egész pályafutása alatt töretlenül alkotta meg tökéletes lemezeiket, egyikbe se tudok belekötni. Habár a Reign in Blood volt a gitárjátékom fejlődésének egyik alapköve, de számomra a God Hates Us All az a lemez, amely alapjában változtatta meg a zene ezen kifejezésmódjához való hozzáállásomat. Ha létezik aggresszívabb lemez, várom az ajánlásokat, én még nem találtam. ;D Aki ott volt most a búcsúturné itthoni állomásán, és hallotta a Disciple/Payback párost erről a lemezről, az tudja miről beszélek! \m/

'Lipovetz Péter írása'
#slayer #heavymetal #metalhead #guitar #hungary #music #drutalmetal #america #la #blood #rock #rockandroll #80old

Meghatározó albumok: 8. nap

Talán ez a zenekar lesz a legfiatalabb, és ez a legfrissebb kiadvány is egyben ezen a listán. Az USA székhelyű Knocked Loose 2013-ban kezdte meg működését, és műfajuk semmi különös, egyszerű breakdownokkal teli Hatebreed szerű metalcore/heavy hardcore zenét játszanak (azonban ezt mesterien űzik).
A tavaly nyáron megjelent A Different Shade of Blue c. második nagylemezük elejétől a végéig a tömény düh zenébe való átültetése. Ami számomra kiemelkedik, az Bryan Garris énekhangja, soha nem találkoztam hozzá hasonló orgánummal. Ha valami tragikus momentum játszott közbe az életedben, ez a lemez a tökéletes választás a történtek feldolgozásához, saját tapasztalatból mondva!

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 7. nap

A svéd gitárhangzás fűrészelését adó legendás Boss HM-2 torzítópedál adta meg az északiak máig tartó hatását, mely egyszerűen utánozhatatlan. Ezen zenekarok közül számomra az At the Gates jelentett mérföldkövet a zenei felfogásomban, mivel a brutalitás mellett megtalálhatóak a gyönyörű dallamok is. Ez az 1995-ben megjelent lemez azóta sem vesztett értékéből, máig ugyanakkora lelkesedéssel hallgatom, mint amikor először találkoztam vele. Felesleges külön számokat kiemelni róla, elejétől a végéig zseniálisan van összerakva.

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 6. nap

Nehéz behatárolni a svájci Celtic Frost stílusát (a glam metalos időszakot mellőzzük), én simán csak extrém metalnak mondanám. Számomra mindig is egy külön helyet foglalt el ez a formáció a szívemben. Hihetetlen belegondolni, hogy ez a lemezük 1984-ben (!) jelent meg, amikor az egész metal zenei műfaj csak bontogatta szárnyait, hogy a '80-as évek végére kibontakozhasson és szárnyaljon máig tartó útján. A klasszikus EP egy 1999-es újranyomását hallottam először, melyen rengeteg plusz szám szerepel, és teljesen magával ragadott ez a rendkívüli okkult atmoszférájú és nyers hangzású anyag. Említésképpen hozzátenném, hogy az ezen a verzión is megtalálható Dethroned Emperor c. szám volt életem első elsajátított riffje! ;D

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 5. nap

A lengyel death/groove metalt játszó Decapitated azt hiszem a legtöbb tragédiát megélt zenekar, amit ismerek (buszbaleset, haláleset, börtön egy téves gyanú miatt). Kitartásukat azonban mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig töretlenül haladnak előre. Gyakorlatilag bármelyik korongjukat megoszthatnám itt, egytől-egyig mind csodás, azonban egyet muszáj választani. Egy 5 éves szünet után jelent meg 2011-ben a Carnival is Forever, melyre az akkor 13 éves fejemmel nem igazán tudtam hova tovább headbangelni már (mondjuk ez ma sincs másképp). Hatalmas zenei teljesítmény hallható a lemezen, számomra Vogg a valaha élt egyik legnagyobb gitáros példaképem.

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 4. nap

A Metallica az a zenekar, amelyikről szerintem nincs olyan ember, aki ne hallott volna. Számomra azonban az első négy lemezük jelenti a csúcsot, ezekből is az 1986-os Master of Puppets volt a legnagyobb hatással rám. Életem első gitárriffjei között van pl. a címadó szám, amit elsőként tanulgattam a szobámban az ágyon csücsülve teljes napokat szenvedve vele. Ha létezik színes, pörgős és minőségi thrash metal lemez, akkor ez az! Ezek mellett kötelező megemlíteni, hogy ez a zeneipart alapjában meghatározó zenekar mondhatja csak el magáról, hogy az összes kontinensen adtak koncertet bolygónkon!

'Lipovetz Péter írása'

Meghatározó albumok: 3. nap

Kevés olyan együttes van a Földön (talán nincs is), mely a Meshuggah-hoz fogható lenne minőség és kidolgozottság tekintetében. Habár a 2008-as Obzen a kedvencem tőlük, számomra a legnagyobb hatású mégis az alább látható Catch 33, mely 2005-ben látott napvilágot. Nehéz könnyűzeneként gondolni erre az alkotásra, mivel egy kb. háromnegyed órás "számról" van szó, mely különböző részekre van bontva. Mind zeneileg, mind szövegileg zseniálisan dolgozza fel a paradoxonok fogalmát. Aki szeretne egy kissé elgondolkodtató zenei anyagot hallani, ahol az extrém metal jazz-es megoldásokkal van fűszerezve, annak bátran tudom ajánlani ezt a lemezt!

'Lipovetz Péter írása'